>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: MAGYARORSZÁGI NÉMETEK SZÖVETSÉGE >> Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen)

A Szövetség Elnöksége javasolta, hogy a Szövetség a Hazafias Választási Koalíció tagjaként vegyen részt a választásokon.

A Szövetség Elnöksége ülést tartott, melyen a német egyesületek és országgyűlési képviselők is megjelennek. A Szövetség igazságtalannak tartotta, hogy a kárpótlás kizárólag az 1947-es állapotokat vette alapul. A németek vagyonelkobzása ugyanis eddigre lényegében már befejeződött. Így a kollektív bűnösnek tekintett német kisebbség nem részesülhetett valódi kárpótlásban.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.

A Szövetség Elnöksége úgy döntött, hogy a Hazafias Választási Koalíció országos listáján nem indít hivatalosan jelöltet.

A Magyarországi Németek Szövetsége a Néprajzi Múzeumban az 1944/45 fordulóján szovjet munkatáborokba elhurcolt magyarországi németek rehabilitálásával, illetve kártalanításával kapcsolatban nyilvános tanácskozást szervezett. A személyükben érintetteken kívül a kormány, a pártok és a sajtó képviselőit is meghívták.

Az Országos Választmány ülésén döntöttek arról, hogy ki legyen a magyarországi németek parlamenti képviselő vagy parlamenti biztos jelöltje, amennyiben megvalósulna a kisebbségek parlamenti képviselete. A parlamenti frakciók és a függetlenek képviselőiből álló jelölőbizottságnak június 2-ig kellett javaslatot tennie a 8 kisebbségi jelöltre. A Választmány döntése Hambuch Gézára esett. A választmány ugyanakkor elfogadta a Szövetség új alapszabály tervezetét.

A Szövetséget felvették Münchenben a FUEV tagjai közé.

Rita Süssmuth, a német parlament elnöke magyarországi látogatása egyik pontjaként felkereste a Szövetséget, ahol az elnökségi tagokkal megbeszélést folytatott.

A Fővárosi Bíróság a Magyarországi Németek Szövetségét az 1989. évi 11. törvény 15. §-ának /1/ bekezdése alapján 2719. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.

A Szövetség és a Magyarországi Németek Honfitársi Szövetsége (LDU) konferenciát rendezett "A magyarországi németek történelme 1920 - 1990" címmel. Társszervezők: MTA TTI, Magyar Történelmi Társulat, Európa Intézet.